Mindenkinek jár a
> boldogság                                                                         
>         
> 1 rész.
>
>
> 3 évvel ezelőtt Kagome hazament,mert Inuyasha úgy döntött Kikyoval
> marad!Mindenki szomorú volt,hogy Kagome végleg hazament.A kút is
> lezárult teljesen. Senki sem juthatott át egy erőmező
>
miatt!                                                                                                         
>                               
>    
>                                                                         *
> 3 évvel később:
> -        Kagome drágám gyere mert elkésünk az orvostól!Nagyon
> aggódom nem tetszik ez a sok rosszullét!-mondta Hojó akivel már fél
> éve házasok.
> -        Rendben de szerintem csak a vérnyomásom miatt van ez,hisz
> tudod rengeteg munkám van!
> -        Igen tudom!-azzal megcsókolta feleségét.
> Az orvosnál:
>
> -        Gratulálunk maguk hamarosan szülők lesznek!-mondta a
> nővér a kivizsgálások után.
> -        Tényleg, ez csodálatos nem édesem?
> -        De igen nagyon boldog vagyok!azzal egy mosolyt erőltetett
> az arcára. – (vajon mi ütött belém olyan üresnek érzem magam pedig
> hamarosan anya leszek,mégis úgy érzem hiányzik valami.)-gondolta
> magában de nem sokáig mert férje közbeszólt:
> -        Minden rendben édesem?
> -        Persze csak egy kicsit váratlanul jött!
> -        Édesanyád boldog lesz,hogy nagymama lesz!
> -        Az biztos!
> -        Mindent megkell szerveznünk.meg kell venni a kiságyat, a
> ruhákat ,játékokat, cumit és cumisüvegeket aztán még…..
> -        ŐŐ.. drágám még ráérünk ezzel, hisz még csak 2 hetes
> terhes vagyok!
> -        Igen tudom,csak boldog vagyok,hogy végre apa leszek, és
> hogy attól a nőtől lesz gyerekem akit a világon a legjobban szeretek,
> csak vigyázni kell nehogy megint betegeskedj úgy, mint 3 évvel
ezelőtt!
> -        Efelől biztos lehetsz,hogy nem lesz semmi bajom! De kérlek
> most vigyél haza,mert fáradtnak érzem magamat!
> -        Ez jó ötlet, most még jobban vigyáznod kell magadra!
>
> -        Inkább vigyél el az anyámhoz elújságolom neki a hírt!
>
> -        Rendben én meg utána bemegyek a munkahelyemre!
>
> Kagome anyukájáéknál:
>
> -        Szia Kagome na mesélj mit mondott az orvos?
> -        Nővérkém, ha komoly akkor rám számíthatsz!
> -        Nyugi nincs semmi bajom, vagyis van, de ez jó! Hamarosan
> anya leszek!
> -        Ó kicsim ez nagyszerű, kötök sapkát a kicsinek, és majd
> elkísérlek ruhákat, pelenkákat, cumit és cumis üvegeket….
> -        Anya te összebeszéltél Hojóval?
> -        Miért?
> -        Mert ő is mindent megakart szervezni!
> -        A nővéremnek igaza van még túl korán van!
> -        Köszönöm Souta tudtam , hogy te mellém állsz!
> -        Ugyan csak józanan gondolkodtam!
> -        Kagome hát végre eszedbe jutottunk te hálátlan lány!-vágta
> a fejéhez a nagypapa.
> -        Na de nagypapa Kagoménak sok a munkája és különben is
> hamarosan kisbabája születik!-mondta Souta, hogy megvédje
nővérét
> -        Ez komoly Kagome?
> -        Igen nagypapa, hamarosan dédnagypapa lezs belőled!
> Nem is tudta hova legyen a nagy boldogságtól.Mindenki boldog volt
> csak Kagome nem.Úgy döntött felmegy a régi szobájába és lepihen
egy
> kicsit.Sokat gondolkodott ezen a fura érzésen:
> -        Miféle anya lesz belőlem ha nem tudok örülni a kicsinek?De
> biztos szeretni fogom,hisz most is szeretem,csak olyan furcsa
érzésem
> van már napok óta!
> De nem tudott sokáig gondolkodni mert, elnyomta az álom.Különös
álma
> volt már sokszor álmodta ezt csak nem ennyire közelről látta …
> A középkori japánba találta magát.Egy nagy fa tövében volt ott egy
> csinos lány, egy szerzetes és egy fura alak kutya fülekkel.
> Beszélgettek,közben Kagome rájött,hogy az a fa a szent fa ami az ő
> kertjükben áll.Említettek egy lányt de nem tisztán hallotta a
nevét.Aztán
> hirtelen meghallotta a saját nevét.
> -        Kagome már régen elment!Annyira hiányzik!-mondta a lány
> -        Igen nekem is!-mondta a szerzetes.
> -        És ez mind az én hibám,ha jól választok akkor Naraku már rég
> halott lenne és mindenki boldog lehetne!Bárcsak át jutottam volna a
> kúton!-mondta a fura alak.
> Kagome hirtelen felriadt álmából.
> -        Vajon miről beszéltek mi közöm lehet ezekhez a fura
> alakokhoz?És  mi köze lehet a szent fához ami a kertünkben van?
> Azthiszem megyek és megnézem!
>      A fánál:
> -        Nahát,milyen különös érzés fogott el!-aztán meghallot egy
> hangot a fejében:
> -        Menj a kiszáradt kúthoz és ugorj bele!-mondta a különös
> hang.
> Kagome nem tudta miért teszi meg de elment a kúthoz.Egy ideig
> habozott aztán feknyitotta és beleugrott.Egy másik helyen találta
> magát.
> -        Már nem otthon vagyok!-csodálkozott,majd kimászott a
> kútból. 
>                  
> *
> -        Ez nem lehet!
> -        Mi történt Inuyasha?
> -        Sango, azthiszem ez Kagome illata! Igen ez biztos az övé!-
> majd szélsebesen elindult.
> -        Miroku gyere gyorsan!
> -        Mitörtént Sango?Miért vagy ilyen izgatott?
> -        Inuyasha Kagome illatát érezte gyorsan menjünk utána!
> -        Mi Kagome? Akkor mire várunk gyorsan menjünk!
> -        Nyugi Shippo! Kirara!
> Azzal elindultak Kirarával a hátán.Nemsokára sikítást hallottak.
> -     Ez Kagome!-kiálltott fel Shippo és Sango egyszerre. Még
> gyorsabbra vették az iramot.
>                                                       
>                                                                  *                
> -        Kagome hát visszajöttél? 
> -        Ki maga és honnan tudja a nevemet?
> -        Ezt meg hogy érted?Én vagyok az Inuyasha!
> Ekkor érkeztek meg a többiek is.
> -        Kagome hát visszajöttél!-kiálltott Shippo majd a meglepett
> lányhoz szaladt,de meg is áltt látván Kagome ijedt tekintetét.
> -        Az álmom! Ez nem lehet,ez csak álom!Ébredj fel!-kiálltozott
> majd megszédült és elájult.
> -        Kagome!!!-kiálltották egyszerre.
> -        Gyorsan vigyük Kaede anyóhoz!-mondta Miroku.
> Majd Inuyasha nem tétóvázott, gyorsan ölbe kapta és már vidte is a
> faluba a többiek meg utána.Ott Kaede megvizsgálta.
>     Nem sokkal később felébredt Kagome is .Mikor kinyitotta a szemét
> csodálkozva vette észre,hogy ez nem álom, hanem a
valóság.Csöndbe
> maradtt és  hallgatta a többiek beszélgetését.
> -        Kagome nem is örült,hogy látott minket még a szeme se
> rebbent!És nem tudta ki vagyok!- mondta Inuyasha csalódottan.
> -        Talán átmeneti elme zavar!De ne aggódjatok nemsokára
> minden rendbe lesz vele.-mondta Kaede.
> -        Hát felébredtél?!- Kérdezte Sango boldogan.
> Bár Kagoménak még zúgott a feje és elég gyengének érezte magát,
> azonban mégis felült mit sem törődve gyengeségével.A tudat,hogy az
> álma valósággá alakoult az most jobban foglalkoztatta.
> -        Kik maguk és hogy kerültem ide?Mért nem emlékszem
> semmire!-az utolsó mondatát már alig tudta kipréselni a száján,
ugyanis
> sírva fakadt.
> -        Nyugodj meg nem akarunk bántani!És hamarosan mindent
> megmagyarázunk, de engedd meg,hogy az anyó megvizsgáljon!-
> mondta Sango átölelve rég nem látott barátnőjét.
> -        Rendben.-mondta Kagome, de most már nyugodtan.Úgy
> érezte, hisz a lány szavainak.
> Kaede anyó kiküldött mindenkit,hogy nyugodtan megvizsgálhassa a
> lányt.
> -        Úgy látom minden rendben van!Ne félj mindent
> elmagyarázunk, ha eljön az ideje!
> -        Huhh, akkor jó!Nem akarom, hogy a kicsinek baja essen!
> -        Hogy mondtad?Kagome te állapotos vagy?
> -        Igen.
> -        Így már mindent értek!
> -        Mit ért mindent?
> -        Hát,hogy elájultál és a rosszulléted is!Bizonyára most sem
> vagy túl jó!Inkább pihenj és ne félj nem lesz semmi baj! Ezt meg idd
> meg!
> -        Jó!-miután megitta nyomban el is aludt.
> -        Ne zavarjátok, épp most aludt el!
> -        Kaede anyó,Kagome emlékezni fog valaha ránk?
> -        Nyugodj meg Shippo!Minden eszébe fog jutni!
> -        És, minden rendben van?Ugye nincs semmi baja?-Kérdezte
> Inuyasha aggódva.
> -        Ne aggódj jól van!Csak ez sok volt neki és nem bírta,de
> minden rendben lesz!
> -        Akkor jó!-mondta Inuyashát megelőzve Miroku.
> -        Bemehetek hozzá?
> -        Menj csak de ne ébreszd fel!És ha felébred akkor ne mondj
> még neki semmit csak nyugtasd meg!
> -        Ez természetes!
> -        Miroku,Sango,Shippo ti segítsetek gyógynövényt gyűjteni!
> -        Rendben!-mondták majd az anyó után mentek.
> Inuyasha sem habozott sokáig gyorsan bement Kagoméhoz .Fél óra
> múlva fel is ébredt.Hirtelen minden eszébe jutott:Inuyasha és a
barátai,
> meg az is, hogy Inuyasha Kikyot választotta és, ő hazament.
> -        Hát felébredtél?
> -        Te meg mit keresel itt?-kérdezte közömbösen-Nem mintha
> érdekelne, de te nem Kikyoval mentél el?
> -        Hát eszedbe jutott?-kérdezte boldogan Inu.
> -        Igen eszembe jutott, úgyhogy légy szíves válaszolj!-kiabálta
> már,de aztán eszébe jutott,hogy állapotos így hát lenyugodott.
> -        Tudod miután elmentél ráébredtem, hogy tévedtem és
> megöltem Kikyot,de csak önvédelemből tettem! Ugyanis meg akart
ölni
> engem!
> -        Jókor ébredtél rá és mért nem jöttél utánam?
> -        Mert nem tudtam,ugyanis valami erőmező nem engedett
> átjutni!
> -        Miután hazamentem pár hónap múlva minden kiesett a
> fejemből!Sokszor álmodtam veletek, de nem tudtam mire vélni és nem
is
> foglalkoztam vele, sokkal fontosabb dolgom is akadt ennél!Lehet,
hogy 
> én hoztam létre az erőmezőt!
> -        Már nem érdekes az a lényeg, hogy itt vagy velem!
> -        Mért beszélsz így?
> -        Hát még mindig nem jöttél rá Kagome?
> -        De mire?
> -        Arra, hogy szeretlek!
> -        Mi?Én is szerettelek téged!
> -        És már nem érzel így?-Kérdezte Inuyasha, bár nagyon félt
> attól ,hogy Kagome már nem szereti.
> -        Tudod régen azt akartam,hogy boldog légy, és évekig össze
> voltam zavarodva mert úgy éreztem hiányzik valami!De nem tudtam
mi?
> De most már tudom, hogy az a hiány az te voltál, mert még mindig
> szeretlek!De sajnos nem lehetünk együtt! 
> -        Ugyan miért?Ha a múlt miatt van akkor azt felejtsd el már
> nem érdekel!
> -        Nem! 2 akadály is van ami gátol, hogy együtt legyünk!Az
> egyik a férjem!
> -        De te nem őt szereted!Hagyd ott és élj velem!
> -        Nem  lehet, ugyanis a 2. akadály az az, hogy az ő gyerekét
> hordom a szívem aladt!
> Inuyashát ez hideg zuhanyként érte.Nem hitte volna, hogy egy
gyerek
> lesz majd ami meggátolja,hogy együtt lehessen Kagoméval.Ráadásul
> egy másik férfitól. 
> -        Egy gyerek?!
> -        Igen.
> -          Akkor örökre elveszítettelek!Kérdezhetek valamit?
> -        Persze csak bátran!
> -        Ha nem lennél állapotos, ott hagynád a férjedet miattam?
> -        Nem tudom.A szívem azt súgná igen, de az eszem azt, hogy
> nem.A házasság az örökre szól, persze nem minden esetben!
> -        Kagome hát felébredtél?
> -        Igen Sango! És nyugodj meg jól vagyok !
> -        Inuyasha mesélt rólunk? – kérdezte meglepettem
> -        Nem, minden eszembe jutott!
> -        Hát ez nagyszerű!-kapcsolódott be a beszélgetésbe Miroku
> is.
> -        Miroku!Shippo de megnődtél!
> -        Kagome! Mostmár örökre itt maradsz ugye?
> Kagome nem válaszolt csak hallgatott.Inuyasha felállt és kiment a
> kunyhóból.Mindenki csodálkozva figyelte az eseményeket.
>
>                                                                         * 
> -        Szia Hojó  de jó, hogy jöttél!
> -        Miért mi történt?Mi van Kagoméval?
> -        Hát azt mi sem tudjuk?
> -        Ezt nem értem, akkor most hol van?
> -        Pontosan mi sem tudjuk,de utoljára a szobájába ment
> pihenni!-kapcsolódott be a beszélgetésbe Souta is.
> -        Megyek és azonnal megkeresem!-azzal elrohant, mit sem
> törődve a külvilággal ami végzetes hiba volt, ugyanis egy autó már
nem
> tudott fékezni, így elütötte szegényt az autó.
>
>                                                                              *
> -        Inuyasha várj!-közben Kagoménak sikerült beérnie őt pont a
> szent fánál.
> -        Kagome, maradj itt velem és neveljük fel együtt a gyereket!
> Neveljük fel együtt, nem számít, hogy másé, engem nem érdekel!-
> közben sikerült Kagomét a fához szorítani és így átölelnie.
> -        Hé mit csinálsz engedj el!-azonban nem tudta végig mondani,
> mert Inuyasha forrón megcsókolta.
> -        Nem tudom meddig maradok itt, de addig én veled maradok!
–
> mondta a csók után
> -        Felejtsd el amit az imént mondtam, csak kiborultam, én nem
> mondtam komolyan!Kérlek bocsáss meg!
> -        Semmi baj!
> -        Tényleg itt maradsz velem?-már elengedte Kagomét.
> -        Igen. 
> -        Kagome!-majd újból megcsókolta.
> Majd visszamentek a faluba egymás kezét fogva..
>
>
>                                                                     *
>
> Eközben Hojót beszállították a kórházba.Szerencséjére csak a keze
tört
> el és agyrázkódása lett. Nem lett különösen nagyobb baja. 2 hét után
ki
> is engedték. Nagyon aggódtak már Kagome miatt, ugyanis még nem
> került elő.
>
>                                                                   *
>
>
> Inuyasháék elindultak Narakut megkeresni, így Kagome is velük
tartott.
> Inuyasha és Kagome az utóbbi 2 hétben nagyon boldogok voltak
> együtt.Nem is gondoltak semmire és senkire. Inuyasha nagyon
> vigyázott Kagoméra egy szellem sem férkőzhetett a közelébe.Épp
> visszatértek a faluba és Kagoménak eszébe jutott a családja.  Így
> megkérte Inut menjen el vele sétálni.
> -        Inuyasha mostmár haza kell mennem!Már 2 hete nem láttak
> és biztos hamarosan meg kell vizsgálniuk a kicsit!-mondta szomorúan.
> -        Megértelek!-mondta szomorúan.-Most az a
> legfontosabb,hogy ne legyen semmi bajotok!
> -        Hát, akkor viszlát majd még találkozunk! –majd szépen
> lassan elengedték egymás kezét és a lány beleugrott a kútba.
> Kimászott a kútból és berohant a szobába, ahol meglepődötten vette
> észre férje bekötött kezét és a sebtapaszt a fején.
> -        Te jó ég mi történt veled?-kérdezte Kagome aggódva.
> -        Ja ez!Semmiség, inkább én kérdezhetném ezt tőled!Hol
> voltál?
> -        ( Nem mondhatom meg neki az igazat! Úgysem értené meg!)
> -        Kagome kérdeztem valamit! Minden rendben?
> -        Persze! Nem tudom mi van velem!Nem emlékszem semmire!-
> mondta könnyeivel küszködve,majd átölelte a férjét.
> -        Semmi gond!Elmegyünk az orvoshoz és majd ott
> megvizsgálnak!-majd ő is visszaölelte feleségét.
> -        Kagome!Hát visszatértél?
> -        Igen és ne aggódj öcsikém!
> -        Akkor jó!Beszélhetnék veled 4szemközt?
> -        Persze máris megyek, hogy nyugodtan beszélhessetek!-majd
> kiment a szobából.
> -        A középkorban voltál?
> -        Hátt….ööö….szóval..
> -        Szóval igen!
> -        Csendesebben!
> -        De Kagome te nem lehetsz Inuyashával, nem mehetsz vissza
> mert…
> -        Tudom, tudom!Kötelességem Hojóval maradni!
> -        Pontosan!Csak akkor lehetnél Inuyashával, ha Hojóval
> történik valami!De nem fog!
> -        Ilyet ne is mondj oké?
> -        Oké!
> -        Téma lezárva!Tudom, hogy mit kell tennem!
> -        Mehetünk az orvoshoz? – lépett be a szobába a férje.
> -        Igen drágám! – majd ott hagyta a meglepődött öccsét.
>
>                                                                         *
>
>
>
>
> -        Inuyasha minden rendben?
> -        Ne… vagyis igen Shippo!
> -        Hát… nem voltál túl meggyőző!
> -        Hallgass már, és ne prédikálj!
> -        Csak aggódom érted és Kagoméért!
> Shippo ezalatt az elmúlt idő alatt sokat fejlődött és változott.Sokkal
> férfiasabb és sokkal magasabb is lett.Meg is komolyodott és csak
most
> kezdte el megérteni a felnőttek dolgát.
> -        Szereted igaz?
> -        Igen! Na és úgy se lehetünk együtt és most hagyjál!Amúgy
> se értesz semmit még gyerek vagy!
> -        Ez nem igaz, ha észrevetted volna már nem vagyok gyerek!
> -        Keh… felőlem azt csinálsz amit akarsz!És akkor is még kölyök
> vagy!
> -        Te semmit sem változtál!Úgylátszik még neked sem sikerült
> felnőnöd!  
> -        Hallottam ám Shippo gyere csak vissza, majd meglátod, hogy
> mire vagyok képes!
> -        Látom vérszomjas lettél!-kapcsolódott be Miroku Sangoval az
> oldalán.
> -        Hagyjál!És veletek meg mi történt?-nézett csodálkozva a
> Miroku-Sango párosra.
> Sango, mint a paradicsom úgy vörösödött el, Miroku meg kaján
vigyorral
> a száján :
> -        Semmi különös!Csak élvezzük az életet amíg lehet!Mért baj?
> -        Nem!-mondta unott képpel, de titokban örült barátai
> boldogságának.
>
>
>
> Eközben Kagomét megvizsgálták és az orvosok nem találtak semmit.A
> kicsit is megultrahangozták és úgy látszott minden rendben. Hazafelé
a
> kocsiban Hojó látta, hogy nem stimmel valami Kagoménál.
> -        Mi a baj drágám? 
> -        Semmi!-majd egy mosolyt erőltetett az arcára. ( Vissza kell
> mennem!Látni akarom !)
> -        Figyelj csak szerelmem!Van valami amit nem mondtam el!
> -        Hallgatlak!
> -        A vállalatnál azt mondták el kell utaznom pár hétre!És…
> -        Semmi gond menj csak   én addig el leszek az anyáméknál!És
> ne aggódj vigyázok magunkra!
> -        Rendben tudtam, hogy a megfelelő nőt vettem el feleségül!
> -        Ugyan már, nem kell bókolnod!
> -        Rendben, akkor most hazamegyünk és összeszedjük a
> holmidat, mivel én már elcsomagoltam az útra csak téged vártalak!
> -        Rendben van.
> -        ( Így legalább eltölthetek egy hetet a középkorban! Jaj nem
> nem tehetem ezt meg Hojóval! De mindegy! Legalább Sangóékat is
> láthatom!)
> Haza fele nem is beszélgettek csak miután hazaértek és elkezdtek
> összepakolni.
> -        Holnap utazom!
> -        Ki kísérjelek a reptérre?
> -        Szó sem lehet róla!Neked pihenned kell sokat!Nem akarom,
> hogy bajotok essen!
> -        Rendbenén ahogy gondolod én addig készítek vacsorát!- kb.
> 1 óra múlva Kagome felkiabált az emeletre:- Kész a vacsora!
> -        Hmm…szóval ennek volt ilyen finom illata?!
> -        A kedvencedet csináltam instant tésztát!
> -        Ööö…..Kagome…nem akarlak megbántani de….de az nem az
> én kedvencem…. de sebaj azt is szeretem!
> -        (Jajj, mit tettem az Inuyasha kedvence!Úgy látszik, ha nem
> gondolok rá akkor is őt szeretem és nem tudom elfelejteni őt!)
> -        Úgy látom nagyon megviselt vagy!Jobb lenne, ha lefeküdnél
> aludni én meg majd elmosogatok!
> -        Rendben van!- azzal felindult a szobájába de..
> -        Kagome nemis adsz  egy csókot?
> -        Jaj dehogynem!-így Kagome akaratán kívül is megcsókolta őt.-
> Jó éjt!
> ( Jaj mit tettem, úgy érzem, hogy ezzel Inuyashát csalom meg, de ha
> vele vagyok akkor meg Hojót csalom meg!)
> -        Ez így nem mehet tovább!- mondta hangosan felérve a
> szobájába.
> -        Drágám kihez beszélsz? – mondta a férje felérve a szobába.
> -        Senkihez csak hangosan gondolkodtam!
> -        Akkor jó!
> -        Azt hiszem nem fekszem le még aludni! Inkább kimegyek a
> kertbe sétálni!
> -        Veled menjek ?
> -        Ne! Vagyis inkább feküdj le nyugottan csak egy kicsit
> levegőzöm és utána jövök felhozzád!
> -        Rendben van ahogy akarod édesem!
> Kagome kint a kertben megállt és a rózsákat csodálta, majd valaki
> hátulról megszólalt:
> -        Egy ilyen gyönyörű hölgynek nem szabadna ilyen későn kint
> kószálnia!
>
>
>                                           Folytatása következik